A Szent királyi dinasztia az Árpád-ház

A Kárpát-medencét 895-ben véglegesen elfoglaló eleink tettei már mindenki által ismertek, nem indulunk mi sem Nimródtól, vagy Atillától, mert légyen igaz, avagy sem, ez csak végelláthatatlan vitához vezetne. Akinek Álmos és Árpád az első magyar, őrizze és tisztelje emléküket, akinek szeme, sokkal távolabbra lát, legyen büszke hitére, adjon ez neki tartást, de nem kifelé hivalkodást. A kalandozásoknak nevezett korszakban, mely közel száz évet ölel fel a IX. és X. században, eleink mindig, mint behívott szövetséges vettek részt a belháborúkban. Persze ez ugyan úgy elítélhető magatartás ma, de lényeges a különbség. Ezen a vonalon haladva, elítélhetjük a garázda vikingek hadjáratit a rómaiak világot felperzselő és leigázó háborúit stb. és vetítsük ki ezt, mai utódaikra. Nem kell ecsetelnem ez mekkora anakronizmus és milyen egyoldalú nézőpont. Az Árpád-házi királyaink olyanok nekünk, mint a lengyeleknek a Piasztok a cseheknek a Przemislyek a franciáknak a Capetek stb. A nép által választott, igaz, nemzeti királyaink. A dinasztia alapító, Árpád a 907-es pozsonyi csatában, legyőzte a Keleti-Frank birodalom egyesített seregét. Meghalt a sereg vezére Liutpold bajor herceg, Ditmár érsek, számos püspök és közel 20 gróf. A Kárpát-haza első honvédő harcának esett áldozatul, maga Árpád és három fia is. Árpád ükunokája Vajk a hagyomány szerinti örökös, Koppány helyett tört a trónra. A cél a nyugati kereszténységhez tartozás a keleti ellenében. Istvánként ő győzött, majd az általa megvakítatott Vazul unokája László királyunk, Szenté avatatta 1083-ban. Ugyanekkor avatták Szenté, István fiát, Imre herceget is. 1031-ben vadkan ölte meg, véletlenül pont akkor, mikor nagybátyja, II. Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád fiágon kihalt és unokaöccse Imre, mint utolsó nőági leszármazott örökölhette volna a Német-római birodalom koronáját. István nővére, vagy lánya feleségül ment Edmund angolszász herceghez, aki a normannok elől menekült hozzánk. Lányuk a később Szenté avatott Margit, atyja hazájába visszatérve Skócia királynője lett és hitével besugározta e zord északi tájat. A szentek sorát Lászlóval folytatjuk, ki korának lovageszménye az első Szentföldre induló keresztes hadak választott vezére, melyet 1095-ös halála meghiúsított. Leánya Szent Piroska II. Komnénosz János bizánci császár felesége és I. Manuel bizánci császár édesanyja. Ő alapította a Pantokrátor kolostort és a vele egybe épített 50 ágyas kórházat. Szent Ágnes atyja I. Ottakár cseh király, édesanyja Konstanca, III. Béla magyar király lánya. A német és angol uralkodó is megkérte kezét, de ő Prágában előbb a minoritáknak, később a klarisszáknak alapított kolostort. Főleg árvákat és betegeket gondozott. 1989-ben II. János Pál avatta szenté. Szent Erzsébet a tatárjárás utáni, második honalapítónk IV. Béla húga a Thüringiai őrgróf IV. Lajos felesége lett. Férje halála után a jótékonykodását megelégelő sógorai elzavarták. II. Frigyes császár megkérte a kezét, de nemet mondott. Unokahúga IV. Béla lánya, Szent Margit már születésétől Istennek ajánlották a tatároktól való megmenekülésért. 3 éves korától élt zárdában, először Veszprémben, majd a később róla elnevezett, Nyulak szigetén. A cseh király II. Ottakár és a lengyel király is megkérte, de ő az égi királyságot nem cserélte el, földi kincsekért. Nővére Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentje. Férjével Piast V. Boleszláv lengyel királlyal szüzességi fogadalmat tettek. Férje halála után klarissza apáca lett és vagyonát szétosztotta szegények között. Szent Erzsébet az utolsó aranyágacska, III. András lánya, atyja halála után (1301. janiár 11.) nevelőanyjával, Habsburg Ágnessel Bécsbe kerül, hatalmi érdekek céltáblája lesz, de ő a kolostori élet mellett dönt és haláláig, 28 éven át a svájci Töss kolostorában él. Habsburg Henrik többszöri házassági ajánlatát visszautasítja. Hosszú évekig beteg, de nagy alázattal viseli. Sírjánál számosan gyógyultak meg.
E rendhagyó felsorolás elsősorban nem vallási alapon történt, csak azt hivatott bemutatni, hogy e királyi ház a középkorban milyen nagy tiszteletnek örvendett. Nyugatról folyamatos támadások érték Magyarországot. Szálka volt szemükben egy életképes nagy múltú nép beékelődése Európa szívébe. A keletről jövők, Európa gazdagságáért támadtak minket. E dinasztia 300 éven át bírta ezt a kettős nyomást a mérleg nyelveként. A Morvamezei, Dürnkruti csatában IV. Kun László a cseh hegemónia elkerülése okán, II. Ottokárral szemben, Habsburg Rudolf mellé állt, s győzött s így csöbörből-vödörbe kerültünk. Érdekesség: Ottokár nagyanyja III. Béla lánya Konstanca a Przemysli ház ősanyja. Ottokár felesége Kunigunda IV. Béla unokája, László unokatestvére volt.
Talán a romantikus távlat is teszi, de sokunkban úgy élnek Ők, mint az igazi, saját, minden hibájuk, tévedésük ellenére is a magyarság emelését szolgáló vezéreink, királyaink. Közvetlen utódaikban, az Anjoukban és még egyszer, Mátyás idelyében fölvillantak a remények, de aztán végképp elenyésztek.