Az Anjouk és a Pálosok

Évtizedes harcok után Anjou Károly Róbert, V. István, Mária lányának unokája, megszerezte az Árpádok trónját. A következő évtizedekben az országrészeket uraló kiskirályokat igázta le. Fia, Nagy Lajos 1342-ben, szilárd trónt örökölt. Anyja IV. Béla dédunokája a lengyel Piast házból, Lokietek Erzsébet. Később az ő jogán lesz 1370-ben lengyel király. A nápolyi királyságra öccse Endre meggyilkolása után formál jogot, Anjou örökségképpen. Idejében a legnagyobb Magyarország területe. A szállóige szerint országát három tenger mosta. Az Adriai, Dalmáciánál a Fekete a behódolt moldvai és Havasalföldi fejedelemségeknél és a lengyel perszonálunió idejében, majdnem a Balti. A majdnem a Teuton lovagrend keskeny sávja észak-lengyel földön. Már a törökkel is harcba kell szállnia. Mária királynő, Lajos idősebb lánya, Luxemburgi Zsigmonddal köt házasságot, ki később Német-Római császár is lesz. Kisebbik lánya a később Szenté avatott Hedvig, lengyelül Jadviga lengyel királynő a litván fejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz megy férjhez, s teszi ezzel egész Litvániát kereszténnyé, s lett a Jagelló-ház ősanyja. A IV. Béla idejében indult az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje a fehér barátok, közismert nevükön a Pálosok. Nem katonai rend, de jelentős létszámba lépnek be harcedzett, jó fizikai képességekkel rendelkező tagok. Példaképük a lovagkirály, Szent László. Lajos, több Pálos monostort alapít a legnevezetesebbet, Márianosztrát 1352-ben. Velencéből megszerzi Remete Szent Pál ereklyéjét is és a Szentlőrinci főkolostorba viteti. Oppelni, vagy Opuliai László herceg, Lajos rokona és nádora alapítja az első lengyel monostort a Czestochowa melletti Jasna Górán (Fényes-hegyen). Ő adományozza a hírneves csodatévő Fekete Madonna képet, melynek palástján az Anjou liliomok láthatóak. A szentkép másik elnevezése Regina Poloniae, Lengyelország királynéja. Másolatát szinte minden pálos templomban elhelyezték. Czestochowa a lengyelek nemzeti szentélyévé vált. Manapság évi egy millió zarándok keresi fel. Márianosztráról 16 szerzetes ment el az alapításkor Czestochowába, a szent kép őrzésére és indította el lengyelhonban a pálos életet. A török invázióig közel 200 kolostoruk volt szerte a világon. VI. Sándor pápa a hírhedt Borgia, őket kérte fel a spanyol és portugál gyarmatbirodalom határának kijelölésére. Az Újvilág első térítői is ők voltak, őket váltották, később a Jezsuiták. Ezen a csúcsponton tört hazánkra az Oszmán és törte derékba nemcsak a hazát, de a pálosokat is. Fráter György (+1551) az Erdélyi fejedelemség létrehozója, bíboros is e rendhez tartozott. A XVII. századtól újra megerősödtek és építkeztek. A pálos rend „nettó” vagyona a XVIII. században több mint 4,5 millió rénus forint volt. A pálos gazdaságok jó működéséhez ugyanis hozzájárult financiális rátermettségük és szociális érzékenységük is; például másoknál alacsonyabb kamatra adtak pénzt, sőt, a szegények és rászorultak kamatmentes kölcsönt is kaphattak. Filozófiájuk Arisztotelész és Aqinói Szent Tamás tanaira épült; és nem utolsósorban a rendet mindenkor jellemző erősen magyar szellemiségre: ez volt a pálos lelkület, avagy a „pálos szellem”. 1786-ban II. József betiltatja a többi haszontalannak ítélt renddel együtt a Pálosokat is. Titokban tovább működtek. Még a betiltás előtt a generális perjel a pápával a lengyel rendtartományt kiveteti felügyelete alól, így a rend a Habsburg birodalmon kívül tovább tud élni. 1934-ben a Gellérthegyi sziklatemplomban újra indul a pálosok rendje az anyaországban. 1950-ben a kommunista rezsim bezáratta és 2 méter vastag betonfalat emel kapujába. 1989-ben a hazai rendszerváltás után ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt.

Pázmány Péter