Szeleste 2004

2004. október. 16-án nagyapám Szelestey Antal születésének 100. évfordulóján tartottuk első Találkozónkat. 54-en jelentek meg a Festetics kastély hotelben. A kastélyt 1855-ben Szentgyörgyi Horváth László építette, majd Festetics Andor gróf vásárolta meg, s kezdte el a kastélypark a mai arborétum fáinak telepítését. A sors forgandósága okán a következő tulajdonos báró Baich Mihály képzett botanikus, teljesítette ki a park mai arculatát 13 hektáron. Zegzugos, borostyánnal befutott ösvényein, kies tisztásain hajlamos az ember andalgásra, a múltba való révedésre. Egy évvel az esemény előtt kezdtem el szervezni a Találkozót, és négy-öt körlevél kellett ahhoz, hogy a megkeresettek több mint fele eljöjjön. A szűkebb családon, édesanyám, három nővére és öccse, s másik öccse fiain kívül, az ő gyermekeik, unokáik és első, másod és harmad-unokatestvéreik érkeztek. Egyszóval evangélikus, vagy bobai ágnak hívom, mert Szelestéről a XVII. század végén Köcskre, majd onnan a XVIII: század végén Bobára költöztek, ahol máig is élnek. Illetve a XX. Században költöztek Szombathelyre, Pápára, Várpalotára stb. Az ág indítója, Ádám vasi alispán (~1560-1621) legfiatalabb fia, András. Másik két fiának a középső Györgynek ágából senki, a legidősebb Sándor ágából egy család érkezett, akinknek különösen örültünk. 10., 11., fokú unokatestvérek találkozhattak. A szerencse itt sem állt mellénk, az eső egész nap vigasztalanul zuhogott. Ennek ellenére jól éreztük magunkat, ismerkedtünk, majd átmentünk Jákfára a Szelesteyek temetkezési helyére, s misét mondattunk őseink lelki nyugalmáért. Tovább utaztunk Uraiújfaluba, ahol megkoszorúztuk Szelestey László költő, Vasi főjegyző, nemzetőr őrnagy, tanfelügyelő, sárvári és körmendi országgyűlési követ szülőházán elhelyezett emléktáblát. Visszatérve Szelestére, Bánó István úr az Arborétum vezetője segítségével, egy berkenyefát ültettünk a parkban. A kastély éttermében a boltívek árnyékában, remek ebédet fogyasztottunk el, majd egy közös fotó erejéig kisétáltunk a teraszra, ahol dr. Galántai György polgármester úr is megtisztelte famíliánkat. A többség estefelé elindult otthonai felé, de páran maradtunk a kastélyban és másnap délelőtt átsétáltunk a szinte teljesen új, modern és rendkívül jó vízminőségű termálfürdőbe. Sárvár és Bükk árnyékában nem sokan ismerik, de talán egyik erénye is ez, mert az előbbiekkel ellentétben nem túlzsúfolt, környezete, pedig önmagáért beszél.

Veszprém -Ják
2004. október 20.

Attila