A Jaák nembeli Alsó-Szelestei Szelestey család
története dióhéjban

IV. László krónikása, Kézai Simon szerint, a Jaák nemzetség a bajorföldről bevándorolt Wasserburgi Veczelin lovagtól származik, aki I. István vezéreként legyőzte a lázadó Koppányt. Az újabb kutatások ezt cáfolják, a fővezérséget és a leszármazást is. Helyette az ős magyar Kaplony, vagy Csák nemzetséggel való kapcsolat merült fel. Cáfolhatatlan bizonyíték egyelőre, egyikre sincs. Birtokaik Vas, Zala és Sopron vármegyékben terültek el elsősorban. Hozzávetőlegesen ötven birtoktesttel rendelkeztek. Karácsonyi János történész szavait idézem: „Az ezredéves kiállításon minden oda zarándokló magyar szeme elé oda állították a jáki monostoregyház homlokzatának hű mását. Ha írott betűk nem szólnának, e kövek beszélnének az alapító Jaák nemzetség dicsőségéről, nagyságáról”. Okleveles adatok a XIII. század elejéről datálódnak. Ekkorra a Jaákok már három főágra tagozódtak. Leggazdagabb a Pornói és Jaák monostori főág. Jaák nembeli Mike 1199-1201: Magyarország nádora. Fia I. Csépán 1206-1207: Horvátország és Szlavónia bánja a pornói monostor építtetője. Őt követi a báni méltóságban a mindenki által ismert Bánk. Mike unokája a Nagy jelzővel illetett Jaáki Márton vasvári és zalai ispán építtette a Jaáki Szent György monostort és templomot, melyet 1256. április 24.-én szenteltek fel és ma is áll. Egyik fia Zlaudus 1245-1262: veszprémi püspök, Tátika várának építtetője, unokája II. Csépán 1274-1275: királyi pohárnokmester a Rohonci vár építtetője. I. Csépán bán fia István belépett a Szentgotthárdi ciszterci szerzetesrendbe és atyai örökségét a pornói monostor kegyuraságát a hozzátartozó birtokokkal, Monyorókerékkel a Szentgotthárdi apátságnak ajándékozta. A nemzetség ezen ága a XIV. századra eltűnik szemünk elől. Egyes források szerint, ez ideig élt a nemzetségben a magyar trónra való jogosultság tudata. Egy 1290-ben íródott szerződés alapján különböztetjük meg a Jaák nemzetség másik két ágát Rába jobb és bal parti főágnak, értelemszerűen a birtokok elhelyezkedését alapul véve. A vidéket, ahol éltek akkoriban, Beljáknak /mai Jákfa, tágabb környéke/ hívták. Szerényebb vagyonnal rendelkeztek, ezáltal magasabb országos méltóságokat sem viselhettek, mint királyi szerviensek a vármegyei közéletben kaptak szerepet. A Rába jobb parti főág VI. alágra tagozódott. Három ágat ismerünk név szerint. A Sitkey, Gétyey és Ölbey családot. Közülük a Sitkeyek a legismertebbek. A XV. században Antal a XVI. században Zsigmond Vasvármegye alispánja. A XIV. században a Jaák monostori ág több birtokát sikerült visszaszerezniük. A Rába bal parti főág X. alágra tagozódott. Közülük az ismert családok a következők: Keményegerszegi Kemény, Niczky, Jáky, Terestyénfalvy, Szentivánfalvy, Sándorfalvy és a Szelestey család. A XIII. században ők is építtettek monostort Szent Mihály tiszteletére, melynek helyén ma a Jákfai templom áll. Kriptájában a Szelestey család egészen a XIX. század végéig temetkezett. Tudomásom szerint ma három ág él. (A Sitkey család a XIX. században halt ki a források szerint. Találtam e néven élőket, de leveleimre egyikük sem válaszolt). A Kemény család, mely tagjai között Vasvármegyei szolga és főszolgabírót, megyei aljegyzőt is találunk. A Niczky család, mely a legmagasabbra emelkedett, Vasvármegyének négy alispánt adott. Kristóf 1765-ben grófi rangot nyert. A királyi kamara elnöke és királyi kincstartó, majd tárnokmester a királyi helytartó tanács főelnöke, később országbíró. Fiai közül István Kőrös, György Verőce főispánja lett.

A harmadik a Szelestey család, mely nevet ma az Alsó-Szelestei Szelestey família leszármazottai viselik. Bírtok központjuk az 1240-es évek óta a névadó község Szeleste. Ebben az időben élt a család első ismert közvetlen őse Jaák nembeli I. Csuna (Cene, Thuna, Chkwa) és rokonai Tapasz, Ják, Ebed, Gergely, Artuna, Pósa védi Szelestét, File bán ellenében. A bírtok eladományozása ellen tiltakoznak IV. Bélánál. I. Csunával 1221-ben találkozunk először oklevélben, mikor atyafiságával egyetemben Urai -Újfalu, Geresd, Csánig, és Vámoscsalád falvakat kapják II. Andrástól, mivel familliárisuk Belse elkísérte a Szentföldi hadjáratra, Gergely és Pósa pedig eléje siettek hazatértekor Bolgárországig. Unokájával Jovánnal,/ Iván, János/ már de Zelesthe alakban találkozhatunk az oklevelekben, az 1260-70-es években. 1352-ben, Jován fia V. Jakab, 1366-ban Miklós, 1378-ban, és 83-ban Zelesthei Péter fia László, királyi ember 1391-ben Benedek fia Imre Rábaközi Ispán egyúttal Kapuvári várnagy. 1428-ban Zelesthey Tibold Sopron vármegye alispánja. Testvére I. György 1438-ban, majd Balázs, I. György fia 1479 és 80-ban, Miklós 1502-ben Gergely 1520-ban királyi ember. Szelestey Bernát a XVI. század első felében Somlyói várnagy. Jól mutatja a közéletben és társasági életben elfoglalt helyüket, hogy Vasvármegye szinte valamennyi előkelő családjával atyafiságot ápoltak. A XVI. század közepén Bernát és Dersiny /Berzsenyi/ Eufrozina fia II. György, apósa Ivánczy Péter többszörös vasi alispán. Másik fiának, Ferencnek apósa Zichy Rafael zalai alispán, sógora Zichy György előbb Moson, majd Vas vármegye alispánja, unokája II. György fia I. Ádám vasi alispán (1605-1608) és országgyűlési követ (1617), a vasi nemesi hadak kapitánya, kinek apósa Marczaltőy György Moson vármegye, sógora Miklós Veszprém vármegye alispánja. Nejének Marczaltőy Eufrozinának nagyapja a hírneves törökverő Thúry György. Ádám fia III. György feleségének atyja Zichy Mihály Vasi alispán, unokatestvére Zichy György esztergomi kanonok, jáki apát. Ferenc leányának, Orsolyának ükunokája Zrínyi Ilona. A család fokozatosan veszít súlyából, több ágra szakad. I. Ádám legidősebb fia Sándor, (felesége Szapáry Zsuzsanna) kezében marad a birtok nagy része. Dédunokája II. Ádám a sárvári Draskovich Miklós gróf pohárnoka. Ükunokája Boldizsár 1742-től 1747-ben bekövetkezett haláláig Vasvármegye alispánja. Fia III. Ádám vasi főszolgabíró az Esterházy gyalogezred ezredese. Felesége Sallér Magdolna révén rokonságba kerül Festetics Györggyel a Keszthelyi Georgikon és Helikon megalapítójával, kinek feleségével, Judittal kihal a Sallér család. Fia Leonárd aki utolsóként hatszáz év után, már a XIX. században hagyja el a névadó falut Szelestét, melyet a családba benősült Szentgyőrgyi Horváth család szerez meg. 1797-ben Leonárd insurgens alhadnagy, Mihály főhadnagy, József kapitány, János királyi tanácsos, alezredes. Lajos 1790-ben a hazatérő Szent koronát kísérő bandérium tagja. Boldizsár dédunokája Sándor táblabíró, neves természetgyógyász. Úraiújfalui birtokán vendégszobákat tart fenn a betegeknek és még ajándékot sem fogad el. Kiegészíti a már több, mint 200 éve kézzel írt Szelestey tapasztalati gyógyászati kézikönyvet, amit segédjének Német Mihály számadó juhászának ajándékoz. Fia László 48-as nemzetőr őrnagy, ismert költő, vasi főjegyző, királyi tanácsos, megyei tanfelügyelő. Jó barátságba kerül Petőfivel, Deákkal, Eötvössel. 1861-ben a Sárvári járás országgyűlési képviselője. 1864 március 15.-én összeesküvés vádjával letartóztatják Almássy Pállal és Beniczky Istvánnal. Deák Ferenc és Eötvös József segítségével 1867-ben szabadul, majd Körmend választja országgyűlési képviselőjének. Uraiujfaluban, Szombathelyen és Körmenden utca őrzi emlékét. Uraiújfalui szülőházán márvány emléktáblát helyeztek el. Öccse Pál 1893-ban Szentivánfán (ma Uraiújfalu része) hunyt el, s ekkor került be a Szombathelyi Levéltárba a Szelestey levéltár sok ezer oldalas anyaga. A jákfai templom márványtábláján ez a felirat olvasható:

Ezt az állítást a szakirodalom is tényként kezelte. Családi hagyományaim és kutatásaim szerint, melyek oklevelesen, illetve anyakönyvi adatokkal, eredeti levelekkel bizonyíthatók, máig is több ága él családunknak. Eddig I. Ádám alispán, Sándor fia leszármazását ismertettem. Ő volt a legidősebb és így az ő líneája lett a legvagyonosabb. A fent leírtak szerint ezen ág valóban kihalt fiágon, de Leonárd egyik leányát, Franciskát fiúsították. Leszármazottja Szelestey Elemér, 2004-ben 87 éves korában húnyt el, aki a Szombathelyi Állomásfőnökség vezetője és Vas megye sportéletének meghatározó alakja volt. Unokaöccse László a betyárvilág hazai szaktekintélye. Ádám másik fia III. György, fia Ferenc 1662-ben a szelestei evangélikus templomot védte a rekatolizált Nádasdy Ferenc katonáival szemben, unokája IV. György édesanyja révén (Koroknay Zsuzsanna) Somogyban lett birtokos, majd főszolgabíró. Részt vett a Rákóczi szabadságharcban és mivel Rákóczival száműzetésbe is vonult, jelentős birtokait felségárulás miatt elkobozták. Fia ifj. Boldizsár vasi adószedő, másik fia Ferenc Győr vármegye esküdtje, unokája Antal, Fejér vármegye esküdtje, ükunokája Ferenc, Veszprém vármegye pandúrfőhadnagya. Egyik leszármazottjuk György 88 évesen Linzben él, mint nyugalmazott hajós kapitány. I. Ádám legkisebb fia András, fia László Szelestéről Kisköcskre költözött, majd László dédunokája János, Bobára tette át székhelyét az 1790-es években. Ezen ág már a XVIII. században elvesztette valamennyi ősi birtokrészét, egy dologhoz ragaszkodtak igazán az evangélikus hitükhöz. Rokonságba kerültek evangélikus lelkész családokkal a Záborszkyakkal, Döbrenteyekkel. Gyermekáldásban gazdagon, anyagi javakban szegényen vészelték át az elmúlt 200 esztendőt. János dédunokája szintén János, a Tanácsköztársaság idején a pápai munkástanács tagja lett. A bukás után elfogták, majd Devecserben kivégezték. Pápán a rendszerváltásig utca viselte nevét. János szépunokája László, a Bobai Evangélikus Templomért Alapítvány Kuratóriumának vezetője, 1990-1998 között a község polgármestere. János másik szépunokája szintén László, országosan ismert és elismert festőművészként, Várpalotán élt, 1991-ben bekövetkezett haláláig. Várpalota kulturális életéért kiemelkedőt nyújtók számára alapított díj viseli nevét. Édesapja, nagyapám Szelestey Antal az 1951 augusztus 15.-ei Veszprém megyei Népújság szerint az ország legjobb elektrotechnikusa. Unokái szerint a Papa az ország legjobb mesemondója volt. Meséi főszereplői mi magunk voltunk varázslatos repülőszőnyegen a világot járva. Az Egyesült Államokban is nagy számban élnek Szelesteyek. Eddig az Alsó-Szelestei Szelestey családról olvashattak. Kapcsolatuk a Felső-Szelestei Szelesteyekkel ellentmondásos. Nehezíti a helyzetet, hogy számos helyen nem szerepel az előnév és, hogy egyazon időben, mindkét famíliában léteztek, ugyanazon keresztnevűek. Számos szaktekintély szerint a Jaák nembeli Alsó/Német-Szelesteyek és a vasvári várjobbágyságból nemesített Felső/Magyar- Szelesteyek között csak szomszédi kapcsolat lehetett. Eddigi kutatásaim alapján én is ezt a véleményt osztom. A Felső- Szelesteyeket, Kál fia, Vér Bulcsu maradékainak tartják, kik első foglalás szerint birtokoltak. Koppány legyőzése után, kaptak itt és Somogyban, nagy területeket a Jaákok. A jáki régészeti ásatások a templom körüli temetőben, egyértelműen ősmagyar sírokat tártak fel, de ettől még az alapító Jaákok lehettek bajor eredetűek. Többen pl. Balogh Gyula XIX. századi vasi levéltáros, így vélekedik: Szelestey Domokos vált ki az Alsó-Szelestey családból a XV. században. Az ő leszármazottjai a Felső-Szelesteyek, kiknek egyik ága a Gosztonyi a másik a Guáry nevet vette fel. Legismertebb tagjai: Felsőszelestei Gosztonyi János, ki édesanyja nevét használta, előbb győri, váci majd erdélyi püspök, Mária királyné kancellárja. 1527-ben Ferdinánd parancsára meggyilkolják. A XVI. század közepén Szelestey Sebestyén, Csesznek kapitánya sógorával Wathay Lőrinccel együtt, de a török közeledtére elszelel, magára hagyva rokonát. Szelestey János vele szemben híresen nagy vitéz. Először Esztergom ostrománál tűnik ki 1588-ban, majd Aradnál, 1596-ban Lippa kapitánya lett, később 1598-ban Várad ostrománál jeleskedett. Ezután Zsigmond fejedelem a Világosi vár kapitányává nevezi ki. 1602-ben Basta generális megöleti. 1650-ben Szelestey György királyi főügyész. 1614-ben Felső- Szelestey Guáry Miklós vasi főszolgabíró, Alsó-Szelestey Sára férje. A XVII. században Lajos és László, a XVIII. században Gábor és Miklós királyi tanácsos. 1805-ben Miklós és János táblabíró. 1811-ben Miklós királyi udvarnok, 1831-ben királyi asztalnok. 1822-ben Károly táblabíró. 1809-ben János insurgens kapitány, vasi aljegyző. A XVII. század végéig egyes családi ágak még viselik a Szelestey nevet, de ezután már csak Guáry néven élnek tovább mind a mai napig. Levéltárukat a Pannonhalmi Bencés Apátságban őrzik.

Természetesen nekünk, a családnak minden családtag egyformán fontos és érdekes, de e jegyzet terjedelme miatt csak a közéleti szereplőkre térhettem ki a teljesség igénye nélkül. Folyamatban van a Szelesteyek című könyv írása, melyben a lehetőségeimhez képest a legteljesebb képet szeretném adni e régi-régi famíliáról. A mi családunk sem volt jobb, sem rosszabb, mint a többiek. Voltunk fent és lent, vezettünk és vezetettünk, szerettünk és gyűlöltünk, örültünk és búsultunk. Egy biztos, ezer éve küzdünk a szerencsével itt, itthon e szerencsésnek jóindulattal sem nevezhető Kárpát – medencei hazában. Reméljük, hogy kevesebbet ártottunk, mint használtunk.

Felemelő érzés volt 2004 október 16.-án Szelestén Szelesteynek lenni. 54-en vettünk részt a családi találkozón. A Jákfai templomban emlékező gyászmisén vettünk részt, megkoszorúztuk Szelestey László szülőházát Uraiújfaluban és fát ültettünk a Szelestei Arborétumban.
2006 április 22.-én tartottuk meg a Jaák nemzetségi találkozót a Jáki apátság felszentelésének 750 éves évfordulója alkalmából. A szentmise után fát ültettünk a templom kertben a Kemény, Niczky és Szelestey családok nevében.

Pár szóval szeretném bemutatni a mai Szelestét

A község Sárvártól 10 km-re észak nyugatra helyezkedik el. Központjában országos hírű Arborétuma áll 13 hektáron, melynek kialakítását gróf Festetics Andor gróf kezdte, majd báró Baich Mihály képzett botanikus az új tulajdonos építette ki. Az ősi fák között bújik meg a gyönyörűen felújított, tornyos kastély, mely a nyugalomra, harmóniára vágyók kiszolgálására szállodaként funkcionál. A kikapcsolódást a kastélytól 200 m-re felépített ultramodern termálfürdő teszi teljessé. Európa egyik legmagasabb sótartalommal rendelkező (több mint 5100 mg/l) gyógyvize alkalmas szív-, érrendszeri-, bőr-, reumatikus betegségek kezelésére, műtétek utáni rehabilitációra. Mindazoknak szívből ajánljuk, akik szeretnének a múltba és a mai gyógyvízben egy kicsit alámerülni. Az arborétumi sétán, külön élmény a kastély előtti kis épületben kialakított Szent József kápolna, melynek bensőséges hangulata, nemcsak a hívő embereket ragadja magával.

Az évek során bejártuk találkozóinkkal az ősi Jaák földet. Jákot úgy hiszem, nem kell bemutatnom, hírneves templomát, még híresebb kapuzatát Európa szerte ismerik. Most már bizonyítottan, bambergi mesterek keze munkáját is dicséri a hazai építészek mellett. A főoltár Szent György freskója a Dél-nyugati tornyon az alapító és családja képe és még számos jól és kevésbé jól látható XIII. századi falfestmény díszíti. Sajnos állaguk folyamatosan romlik, nagy költsége miatt restaurálása jelen pillanatban kilátástalan. Úgy gondolom a templom egyedisége, turisztikai vonzereje megérdemelne egy országos szintű összefogást megmentésük érdekében. Nem beszélve a turista forgalom növekedéséből származó, erkölcsi és anyagi gyarapodásról mely az egész régióra jótékony hatást gyakorolna. A mellette lévő, Szent Jakab kápolna, külön kis ékszerdoboz. Ják 10 km-re délre található Szombathelytől.

Jákfa, melyben Kövesd mellett, az ősi Tapaszfalva és Terestyénfa is beolvadt, Sárvártól kb. 10 km-re északra, helyezkedik el. Az ősi Jaákokból kisarjadt szűkebb családunknak, talán legősibb otthona, még Szeleste előtt. 2009-es Találkozónk óta nagyon közel áll többünk szívéhez. Északi végén a ma Tölgy utcának nevezett falurész a hajdani Terestyénfalva, családunk, szinte valamennyi birtoklevelében kiemelt helyen szerepel. A mai utca bejáratánál áll az 1835-ben a Szelestey család által állítatott kereszt, melynek felújítása folyamatban van. A falu közepén, kis hely és kortörténeti kiállítás látható (Falumúzeum). Kulcsot a polgármesteri hivatalban lehet elkérni. Kedves, rendkívül gondosan, szépen karbantartott falu. Szép időben az Alpokig látni, vagy talán még tovább…

Uraiújfalu, Jákfa után 4 km-re található. A Szelestey család törzsének Csunának, első említése 1221-ből e falu királyi adományozását rögzítő oklevélben található. Itt található Szelestey László ’48-as nemzetőr őrnagy, költő, képviselő, tanfelügyelő szülőháza (magántulajdon). Kúriákban, kis kastélyokban gazdag település. A Szelestey ház mellett, itt található a Figedy ház, Hetyéssy kastély, Bezerédj kastély, Ajkay kastély a Koltai Vidos kúria, mely ma a község kultúrháza. Itt is, mint a többi felsorolt faluban, hűen őrzik a régiek emlékét és a hagyományokat.

Szeretettel ajánljuk, valamennyi községet a pihenni, feltöltődni vágyó kedves turistáknak. Láthatnak műemlékeket, parkokat, kedves, bájos, igazi magyar falvakat, vendégváró és szerető embereket. Mivel sík vidék, ideális kerékpáros barangolásra.

Szelestey P. Attila
Múltmentő

Jaák nemzetségi találkozó 2006