Felhívás, kérés

Meg szeretném kérni Tisztelt kutatótársaimat, ha bármely dokumentumban Szelestey névre bukkannak és nem kerül külön fáradtságba a forrást feljegyezni és 2-3 szóval lejegyezni miről szól legyenek szívesek tegyék meg és küldjék el e-mail-ben. Elsősorban családi fondokban, Szelesteyektől származó levelekre gondolok.

A másik kérésem mindenkihez szól, aki bárhol, bármilyen Szelesteyeket ábrázoló, képet, festményt, fotót, vagy bármilyen bizonyíthatóan velük kapcsolatos, használati, vagy dísztárggyal találkozik, illetve azzal rendelkezik legyenszíves értesítsen. Nem potenciális vásárló vagyok, mert anyagi forrásaim szűkösek, és célom sem a birtoklási vágy, csak szembesülni szeretnék. Sajnos semmi, de semmi tárgyi emlék nem maradt meg, legalábbis mi nem találkoztunk velük. Egy fotó egy rövid megszemlélés is nagy élményt jelentene. Az utolsó stáció az Uraiújfalui ház volt, ahol az iratőrző ág 1893-ban Pállal kihalt. Innen került be a levéltárba a Szelestey levéltár 700 éves anyaga, illetve ami abból megmaradt. Hála Isten elég szép számban. Leírás szerint itt voltak többek között az ősökről készült festmények is. Életre szóló élmény lenne, szemben állni bármelyikükkel a régiségből. Fantasztikus érzés lenne látni a több száz évig kézzel írt, Szelesteyek gyógyító könyvét is, amit az említett Pál, Németh Mihály számadó ihász és gyógyító embernek, atyja Sándor alkalmazottjának, majd munkatársának ajándékozott. Tőle Bencze József orvos, Szelestey László monográfusa kapta örökül. Ezután szem elől vesztettem.

Szelestey Elzáról csak annyit tudunk, hogy az 1900-as évek legelején játszott a Pozsonyi, Miskolci és a Pesti színházban. Családi kötődése ismeretlen. Így vagyunk Szelestey Károllyal is, aki a Bars vármegyei Nagytörén született, 1847 február 1-én. Katona, majd csendőr alezredes Székesfehérváron. Szelestey György kapornaki plébános +1782 családi kapcsolódásáról is csak feltételezésem van, de szülei kiléte még ismeretlen, holott Zalában kiterjedt rokonsággal bírt. A Veszprémbe az 1700-as évek végén betelepült Szelestey Ferenc pandúrfőhadnagy családi ágát, két fiának, Ferencnek és Károlynak utódait 1860-ig tudtam követni, majd nyomtalanul eltűntek látószögemből. Szelestey László vasi főjegyző, tanfelügyelő, képviselő stb. (1821-1875) második feleségéről, csak annyit tudunk, hogy László nem sokkal halála előtt, Pesten vette el és férje halála után újra megházasodott, de nevét nem ismerjük.

Azon családtagjainkhoz külön kéréssel fordulok, akikkel eddig nem sikerült felvennem a kapcsolatot, vagy, mert nem is tudok róluk, vagy elkerülték Őket leveleim, vagy eddig nem érdekeltük Őket, de talán egyszer meggondolják magukat. Jelentkezzenek, osszák meg velünk röviden, vagy hosszan családtörténetüket, mutassanak régi felvételeket rokonságukról. Ahogy krónikám előszavában is írom, nekünk a családnak, minden tagja egyformán fontos. Nem a közéleti ismertség, a nagy ívű kiemelkedően sikeres életpálya a mérvadó, hanem a vérségi kapocs mely akarva, akaratlanul is összeköt. Nagyon sajnálatos, hogy az idősek elhunytával, olyan emlékek, élménytöredékek tűnnek el, amit a következő korosztály már nem tud, illetve, nekik jelentéktelen fényképek iratok a szemétbe kerülnek. Hiányuk nem pótolható, így nemcsak a múlttal foglalkozó tagoknak, hanem saját maguknak, illetve utódaiknak is űrt hagynak a családtörténetben, mely nélkül az egységes egész is csorbát szenved. A Szelesteyek krónikája című készülő könyvembe szeretném a lehető legteljesebb képet adni a famíliánkról.

Az amerikás Szelesteyek között Charls bácsi és Letizia néni is 100 év felett jár, itthon Ilonka néni tapossa a 90. esztendejét. A fotókon, csak szűkebb családom képei láthatóak, nem magamutogatásból, csak mert nem kaptam engedélyt a többiektől. Aki nem zárkózik el saját, vagy felmenői fotóinak a közös oldalon való megjelenésébe, kérem jelezze, illetve küldje el a képek másolatait. A képek az én olvasatomba élettel töltik meg a száraz szöveget. Természetesen, aki nem óhajtja a nyilvánosságnak bemutatni, képeit, vagy más relikviáit, de a családdal szívesen megosztaná, az privát címen is megtalál bennünket.

Nagy és egyelőre reménytelen vágyunk a Jáki templom XIII. századi freskóinak restaurálása addig, ameddig teljesen el nem tűnik. Elsősorban a főoltárkép, Sárkányölő Szent Györgyről. Ha bárkinek, van megvalósítható pályázati ötlete, kérem keressen meg minket. Úgy gondoljuk ez nem csak helyi érdek, de országos érdek is, mert egy ismert turisztikai látványosság értékét jelentősen növelné. Nem kell felépíteni valami grandiózus újat, hanem egy meglévő értéket kellene felújítani, ami persze nem feltétlenül könnyebb. Tudjuk, mi is, hogy vannak aktuálisan sokkal életbevágóbb feladatok, de úgy érezzük, hogy kellő ”reklám kampánnyal”, figyelem felkeltéssel a felújított freskókkal, nagyságrendileg növekedne a turista forgalom, mely kihatással lenne az egész térségre.

Olyan megoldásra is gondoltunk, hogy egyes freskóknak, lehetne egy mecénás köre, aki konkrétan egy festményhez kötné adományát, amely rögzítésre kerülne, így jobban kötődne személyesen is az alkotáshoz.

Szeretnék egy heraldikai oldalt, melyre mindenkitől várom családja, rokona, vagy egyszerűen tulajdonába lévő családi címerei fotóját. Így egy helyen kutathatók lennének a magyar családi címerek.

Veszprém -Ják
2011. február 24.

Szelestey P. Attila
Múltmentő